Mosolya megérkezett új Gazdájához, Nyerges Rékához :)) Sok boldogságot kívánunk! :)) (2010. 08. 14.)Eredeti segélykérés:
Ildikó tolmácsolásában:
"...megint jöttek. Ide a menhelyre. EMBEREK. Egyre közelebbről hallom a hangokat. Kedves hangok. Felém jönnek. Nem merek semmit csinálni. Nehogy elrontsam. Nehogy tovább menjenek... nehogy, nehogy, nehogy... Nem merek hinni, de a szívem zakatol: Talán most... Ismét megpróbálom, talán utoljára...
Szólnak hozzám. De én már félek, mindentől félek. Már semmiben sem merek reménykedni. S talán igazam is van, hisz megint elmentek.
Valakit hívnak... egy szerencsésebb sorsút. Mert ilyen is van. Igaz ritkán, de van... Én maradtam. Talán túl sokat kérek... nekem a magány, a nélkülözés, az elutasítás maradt. Feladtam... nagyon fáj... ott belül, a szívem tájékán."
Mosolya eddigi életének felét a menhelyen élte le. Ő az egyik legrégebbi lakó. Németjuhász keverék szuka, kb. 2005. októberében születhetett.
2007. telén találtak rá kölykével együtt Nagymaroson. Bár a picurkának szerencsére viszonylag hamar sikerült gazdira találnia, ő azóta is türelmesen várja, hogy eljöjjön érte az IGAZI. Különös, hogy még senkinek sem akadt meg rajta a szeme, mert egy végtelenült hálás, ragaszkodó, szófogadó fiatalasszony, nagy barna okos szemekkel. Igazi hű társa lenne élete végéig annak, akinek (remélhetőleg most már minél hamarabb) megesik rajta a szíve és befogadja.
Érdeklődni lehet: +36-20-424-5367, +36-20-8060-175, vagy személyesen: Vác, Külső Rádi úton: h-p: 8-16, szo: 8-12
Képtára: www.gallery.site.hu/u/Vaci_Menhely/uj-lakok/mosolya
(2010. 07. 14.)
