
Szegény kis öregapónk betegen és vékonyan került be a menhelyre. Eleinte picit kötekedett a többi kutyával, ezért nem is volt a szívünk csücske... Aztán mintha megértette volna szavak nélkül is, hogy a menhelyen fontos az együttműködés a többi, hasonló sorsú, elhagyott kutyussal. Ahogy telt az idő, Grízapó szépen hízott, talán már egy kicsit sokat is, egyre nyugodtabb, kedvesebb és alkalmazkodóbb lett. Lassan mindenkinek a szíve egyik csücskévé vált. De ahogy az idő telt és ő egyre többet bizonyított, annál jobban romlott az egészségi állapota. Nagyon féltünk tőle, hogy gazdi nélkül kell végül elengednünk. Hiába hirdettük, senki sem szánta meg a tündéri kis öregapónkat. Három hete nagyon leromlott az egészségi állapota és az egyik gondozónk úgy döntött, hogy utolsó heteit/hónapjait töltse családban, melegben, hiába sokadikként, mégis szeretetben. Gríz végül elment... Bár gazdi nem siratta, de mi a menhelyen mindannyian. Ég Veled öregapónk!
(2010. 12. 06.)
www.budaorsiallatmenhely.hu/hu/bucsuzunk-griztol
Korábbi segélykérések:

Sajnos megtépték a kifutóban, de szépen gyógyulnak a sebei.
Régóta várja a nagy Ő-t a Budaörsi Menhelyen...
Érdeklődni: Pályi Melinda, +36-30-401-0037, +36-70-601-6700
(2010. 04. 15.)

(2010. 01. 29.)
http://www.gallery.site.hu/u/Anuket/budaorsi_allatmenhely/Felnottek/329/