S.O.S. új gazdit kereső belga juhász!

S.O.S. jó gazdit vagy legalább ideiglenes befogadót keres Timon: belga juhász (groenendael), 6 éves múlt, enyhe, ritkán jelentkező, gyógyszerrel jól karbantartott epilepsziával. Chipezve, nemzetközi kutyaútlevéllel.
Fél évre való tápot biztosítanak hozzá.
Külföldi munkavállalás miatt gazdát keres sürgősen!

Ha nem kerül gazda, el fogják altatni szerdán...
Kérjük segítsen valaki!

Aki megmentené, hívja sürgősen Fecskovics Milánt: +36-30-479-6977

Megjegyzés: az ilyen "gazdikat" kellene inkább "elaltatni", de legalábbis eltiltani az állattartástól! :( KÉREM senki NE VITATKOZZON a gazdival, mert csak a kutya helyzetén ronthat! Most az a legfontosabb, hogy megmeneküljön!

Kutyát szeretnél? Előbb tegyél vizsgát!

Sokan szembesülnek nap mint nap ártatlan kutyák szenvedésével, és még többen fordulnak/fordulunk el szemlesütve, mert már nézni sem bírjuk.

Régóta probléma a gazdátlan, kidobott állatok sanyarú sorsa, s az utóbbi időben talán még inkább romlott a helyzet.
Sok helyről hallható, hogy a gazdasági válság okozta nehézségek csökkentését sokan úgy látták kezelhetőnek (legalábbis részben), hogy megszabadultak "imádott" négylábú társuktól. Használhatnánk sokszoros idézőjelet is, mert akik számára valóban társ, családtag a kutya (vagy akár macska), az még nehéz helyzetében sem tenné utcára, menhelyre, a szerencsére bízva további életét.
Igaz, ez csak egy része a teljes képnek, hisz a legnagyobb gond nem a gazdasági válság, hanem a felelőtlen állattartás.

Magyarországban a lakosság számához képest sokkal több kutyát tartanak az emberek, mint Európa legtöbb országában.
(Nincs pontos adat rá, de különböző szervezetek, egyesületek becslései szerint jelenleg kb. 2-3 millió kutya él az országban.)
Ez csak látszólag jó (lásd: szeretjük az állatokat - ez enyhén áthallásos is lehet :)), mert a tények sajnos épp azt mutatják, nem szeretjük eléggé Őket, és épp ezért van ennyi kutya (ideig-óráig) az embereknél. Mert amint bármilyen nemű probléma (rossz (?) a kutya, beteg, anyagi körülmények romlása, stb.) felmerül, pillanatok alatt, zokszó nélkül képesek nem is lemondani róla - és esetleg új családot keresni neki -, hanem megszabadulni tőle.
Ez nem azt igazolja szerintünk, hogy mi magyarok, annyira szeretnénk az állatainkat. (Természetesen tisztelet a kivételnek, akinek nem inge..., stb!)
És akkor még szó sem esett az állatkínzásokról, a menhelyek kilátástalan helyzetéről, a gyepmesteri telepek "működéséről, működtetéséről", a gyomorforgató módon kutyákat szaporítókról, stb.

Biztosan sokunkban megfogalmazódott már, ez nem mehet így tovább, valamit tenni kell!
A helyzet nem fog megváltozni varázsütésre, de, ha semmit sem teszünk, akkor később sem fog.

De mit lehet tenni? Mi (lehet) a megoldás?

Szerintünk legyen tanfolyam elvégzéséhez és vizsgához kötött a kutyatartás.

Bár a mondat kijelentő módban íródott, tudjuk, hogy ez elsőre furán hangzik és rengeteg kérdést vet fel.
Mi csak elmondjuk, mire gondolunk, aztán lehet rajta vitatkozni (itt vagy a facebook oldalunkon), ki lehet egészíteni további ötletekkel.
Maga a gondolat egyébként nem egyedülálló (bár Magyarországra vonatkozóan még nem futottunk bele, jelezzétek, ha tudtok ilyenről), mert a nálunk minden szempontból "fejletlenebb" Svájcban úgy tudjuk létezik...

A cikk folytatása: www.kutyasszallasok.hu/magazin/cikk/id/125

Állatok...

A jaszberenyonline.hu-ról: Délután juttatták el szerkesztőségünkhöz az alábbi levelet, illetve a fényképeket, melyeket nem véletlenül nem teszünk ki a címlapra. A történet tanulságos, ám csak erős idegzetűek kattintsanak a tovább gombra...
"Egy szép szombat délután volt mikor barátnőmmel és párjainkkal a Jászberényi Neszűr dűlőin kocsikáztunk. Bizonyos okok miatt meg kellett állnunk, megláttunk egy kiskutyát kuporogni egy akácfa tövében. Megnéztük közelebbről, hogy él a szegénykém. Élt ám, de lehet jobb lett volna neki ha nem. A kutyust hozzáláncolták a fához, ami a nyakán már a húsába vájt. Szegénykém nagyon éhes volt és szomjas. Ő már nem gondolta hogy jön valaki és segít rajta mivel megásta a saját sírját...

A cikk folytatása: www.jaszberenyonline.hu/hirek/hirek/mindenmas/allatok.html

2010. 04. 10.

Ne vegyél nyuszit Húsvétra!

Via írta:
A nyuszi egy bűbájos, szeretnivaló, tüneményes háziállat. Rágcsáló, de nem hasonlít sem a tengerimalacra, sem a hörcsögre; értelmes, akár egy kutya vagy egy macska. 6-10 évig él, hűséges társ, aki nem szereti, ha a közelgő “ünnep” kapcsán két hétig ő a sztár, aztán az utcán végzi… Fazékban nem végezheti, mivel törpenyúl, nem ennivaló (csakis átvitt értelemben). Aki nem az utcára rakja ki megunt nyusziját, hogy az autók alatt vagy kutyák fogai között végezze, az beviszi az állatkertbe, ahol a gyereknek az van mondva, hogy ott boldog lesz a nyúl a sok nyúltársával, az igazság azonban az, hogy ez az intelligens, végtelenül okos állat kígyó- illetve tigriskajaként végzi. Akarjuk ezt? NEM! Csak az vegyen nyulat, aki kész az elkötelezettségre! Úgy vegyél nyulat, mintha macskát vennél. A nyúl nem egy ostoba plüssállat, ingerszegény környezetben ugyanolyan boldogtalan, mint más elhanyagolt állat. Nem olyan lökött, mint egy hörcsög, aki elvan azzal, hogy naphosszat lohol a mókuskerékben: a nyúlnak RÁD van szüksége, Veled kommunikál, Téged követ a lakásban, fut, bújik, nem lehet bezárni egy kis lyukba, aztán elvárni, hogy jól érezze magát!

Ha nincs nyuszid, a nyusziknak akkor is tudsz segíteni! Nyomtasd ki a nyusziprospektust (alább), melyet a Törpenyúl Klub állított össze, és vidd le a közeli állatkereskedésekbe, ahol nyuszit árulnak! Annyit nyomtass, amennyi nyuszi a boltban van, és mondd meg az eladónak, hogy ez a Törpenyúl Klub ingyenes, nyúltartási és egészségügyi tájékoztatója, legyen szíves adni egyet mindenkinek, aki vesz egy nyuszit, hogy nehogy szomorúság legyen abból, hogy nem bánnak rendesen a nyuszival. A prospektus alap információkat tartalmaz a nyuszi tartásáról, etetéséről, viselkedéséről, nagyon fontos lehet tehát egy új tulajdonos számára.

Van egy aranyos diavetítés is, amit az Állatkerti Alapítvány készített arról, hogy inkább fogadj örökbe az állatkertből nyulat, de ne vegyél a boltból. Az örökbefogadás abból áll, hogy jelképes összegért készül egy kép a nyúlról meg agyerekről, a nyúl aztán ott marad az állatkertben, és a gyerek lesz az örökbefogadó “szülője”, később pedig ha elmegyünk az állatkertbe, meg lehet látogatni. Engem ez csak azért aggaszt, mert a honlapon azt írják, hogy az örökbefogadott nyuszit június végéig meg lehet látogatni… Kérdezem én, miért, utána már megette valamelyik nagyvad? A képek miatt mindenesetre érdemes megnézni a .pps-t, mert ilyen cukik tudnak lenni a nyulak.

A segítséget Áfonya társai nevében is köszönöm. ♥

Forrás, további részletek (prospektus, diavetítés): http://charmed.animehq.hu/blog/2008/03/19/ne-vegyel-nyuszit-husvetra/

Kapcsolódó oldal - Törpenyúl Klub: www.torpenyul.hu

Életmentő mozdulat!

Az Alapítvány a Macskákért felhívással fordul a macskatartókhoz:
Kérve mindenkit egy egyszerű mozdulat megtételére !!!

A macskakonzervek szája épen akkora, hogy befér rajta a macska feje, és az éhes vagy torkos cica hajlamos lehet arra, hogy megpróbálja megnyalni a konzerv belsejében maradt ételt.
Ilyenkor fejére szorul a konzervdoboz, amit segítség nélkül Ő nem tud eltávolítani!
Amint a képen látható: a doboz kiürítés után egy mozdulattal összelapítható, amivel sok macsek ijesztő, esetleg végzetes helyzetbe kerülése megelőzhető!
Csak egy mozdulat, ami életeket menthet !!!

XXI. század, Európa, Zalaszentbalázs

A Zalaegerszegi menhely állatvédő szolgálatától Igaz Claudia keresett meg, hogy a fent jelzett faluban egy "gazda" iszonyatos körülmények között tartja 4 kutyáját. Az egyik lába eltört egy baleset során. A "gazda" nem hajlandó orvoshoz vinni. Megpróbálják hatósági eljárás keretében elhozni a kutyát. Csontsebész kellene és valaki aki vállalja a költségeket. Mivel a leírás szerint a kutyus széttörött lába kifordult és rosszul fort össze és tele volt sebekkel, vállaltam az orvoskeresést. Szombat este hívtak, hogy állatorvossal és rendőrökkel kimentek a helyszínre. A tulaj tiltakozott a szemmel láthatóan nyomorékká tett kutya szemmel látható végzetes sérülése ellenére. Azonnal elindultam Pestről Zalaszentbalázsra. Elértem a Nagykanizsai város kapitányság ügyeletesét és hosszas jogértelmezési vita után előkerítették a helyileg illetékes hatósági állatorvost, aki nagy nehezen egyetlen kutya a sérült lábú elkobzását javasolta, de a 3 másik iszonyúan lepusztult ebet hegyben hagyatta a rendőrökkel, 4-5 óra vitát követően.

Zalaegerszegre menetítették a sérült kutyust. Életem egyik legmegrázóbb élménye volt a találkozás vele. Lába 3-4 helyen zöldgaly töréssel eltört. Diszlokálódott, 180 fokkal kifordult térd alatt, a láb első fele alulra került és a kutya egy kényszer kaszáló mozdulattal csúszkál a törött alsó lábszáron, ahol egy másodlagos talpfelület alakult ki, amelyről a bőr, a hús lekopott és nyílt sebes csonton csúszkál a talajon a szerencsétlen eb. Iszonyú állandó fájdalmai lehetnek hosszú hónapok óta. A kutya (eddig neve sem volt) Lujza lett a keresztségben, mindezek ellenére töretlen bizalommal van megmentőivel szemben, csóvál,ugrál, bújik, puszil, ölbemászik, dorombol, mint egy macska. 75 ezer év alatt a kutyában az ember iránt egy olyan feltétlen tisztelet és bizalom alakult ki, amelyet ilyen szemét alakok sem tudnak kiölni a kutyákból. Sérülésével, nyomorúságos kényszermozgási lehetőségével mit sem törődve örült a simogatásnak, a finom falatoknak. Lujza csont és bőr, vészesen kiszáradt (másfél liter ásványvizet ivott meg 5-6 óra alatt) fénytelen, spröd a szőre, korpás, büdös, ápolatlan. Mindezek ellenére vidám, imádta az autózást, lelkesen sétál bárhol, ha megállunk, ismerkedik az új világgal, amely eddig a poklok poklát jelentő koszos udvar volt ezidági. Azonnal felhoztam Pestre, már saját díványon aludt, puha párnán, kapott fájdalomcsillapítót, antibiotikumot, vitaminokat, immunerősítőt stb. Az első orvosi konzílium megvolt Varga dokinál, sajnos az a lesújtó diagnózis, hogy nem menthető a lába, de a megerősödését követő amputáció után teljes életet élhet három lábon. Még további csontsebészekkel, lábspecialistákkal konzultál a doki, de sok remény nincs, és a döntést végül nekem kell meghozni (senkinek sem kívánom, hogy ilyen felelősség és sorsdöntő itélethozatal súlya kerüljön a vállára)

Egész nap velem utazott a kocsiban, voltunk macskát menteni, kaját osztani stb. Mindenkit lenyűgözött kedvességével, élniakarásával, ahogy bice-boca törött csonkján közlekedik, ahogy bújik mindenkihez, örül a becéző szavaknak, puszilkozik kutyával-macskával, és farka nem áll meg egy pillanatra sem, csak csóvál és csóvál. Ha emberben lenne ilyen személyiség, nem is tudom mit kezdene vele a világ.

Dolgos hét következik, az orvosi szakvélemény alapján - mivel a súlyosan sérült kutyát nyomorékká tette a tulajdonos, azzal, hogy nem vitte orvoshoz és tartós intenzív fájdalmat okozott neki, így megvalósította a Btk. 266/B Par. (1) szakaszában nevesített állatkínzás bűncselekményének tényállását. Hétfőn büntetőfeljelentést teszek az illetékes Nagykanizsai Rendőrkapítányságon, egyidejüleg a helyi jegyzőnél kezdeményezem az állattartástól történő eltiltását és a maradék 3 kutya elkobzását. Az esetnek széles media nyilvánosságot adunk. Kérek mindenkit küldje el az anyagot minden lehetséges sajtós ismerősének. A gyanúsított: Kocsis Csaba, Zalaszentbalázs, Kossuth L. utca 186. A koronatanú Lujza.

Köszönet az állatorvosoknak, az intézkedő rendőröknek, a zalaegerszegi állatvédőknek és Lujzának, aki megtanított, hogy soha ne veszítsük el a reményt.

Lakos György

(2010. 03. 29.)

Kapcsolódó oldal: Kutyamentő akció Zalaszentbalázson

41/2010. (II.26.) Kormányrendelet a "Kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról"

A mai napon a Magyar Közlönyben megjelent Kormányrendelet szövege ide kattintva olvasható.

Minden kutyatulajdonos potenciális bűnöző?

Néhány önkormányzat mindent megtesz, hogy megkeserítse a kutyatartók életét.

Kora reggel, negyed hét, a békásmegyeri lakótelep házai még jobbára sötétek, csak néhány ember siet fázósan munkába és leginkább kutyások sétálnak a téren. Az enyhe hószállingózás még a kies lakótelepi környéket is barátságossá változtatja ilyenkor. A kutyák boldogan ugrálnak a friss hóban, a gazdik pedig igyekeznek valami kevés jó hangulatot elcsenni a kedvenceiktől, hogy aztán nekivágjanak az újabb munkanapnak. A kis túlzással akár festőinek is nevezhető már-már giccses panelidill természetesen nagyon messze van a magyar valóságtól, és hogy tudjuk, érezzük, hol a helyünk, arról a sosem rest önkormányzat gondoskodik azzal, hogy ilyen korai órán terepszemlére küldi a rettegett közterület felügyelőit...

A cikk folytatása: www.nana.hu

2010. 01. 30.

Dobjuk ki Bendzsit...

BertaKata írta:

Képzelj el egy suttyó, igazi tajparaszt családot, akik úgy kívánják megoldani a kölyökkora óta láncon élő puli sorsát, hogy idézem: "hámajkivisszükaerdőbe". Gondolom csóri Bendzsi soha nem kapott, így nem is tudott adni szeretetet, a bőrét húzó koloncok, a 90 cm-s lánc, a befagyott hólé, az egy hete üres tál miatt csipkedőssé vált.

Aztán képzeld el Montyt, aki a helyszínre siet, kis híjján megborítja az öreget (pedig Monty végtelenül békés egy figura), csak hát ott van még három kutya... Nem, őket nem adják. Még.

Valahogy csak sikerül betuszkolni a kockára fagyott kutyát a boxba, irány hozzám. A simogatásból nem tudom, mennyit érez a ráfilcesedett bekecs miatt... Mindig azokat a kutyákat szánom a legjobban, akik még a bajban sem érezhetik meg a simogató kéz nyugtató erejét... Pórázt soha nem látott, vicsorog, amikor megpróbálom kivinni... Kecskeméten úgy kell kiborítani a boxból, aztán csak szöszmötöl, ide néz, oda néz, el sem hiszi, hogy a kennel az övé, és ilyen nagy hely is van a világon...

Érdeklődni őkelméről Szabó Attilánál lehet: 36-30-8499-585, +36-20-2833-614

Kapcsolódó oldalak, további képek, részletek:
www.gallery.site.hu/u/csucsor77/benji
www.allatvedelmiorszem.hu
www.mentsvar.hu