41/2010. (II. 26.) KORMÁNY RENDELET

A KORMÁNY 41/2010. (II. 26.) KORM. RENDELETE A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL ÉS FORGALMAZÁSÁRÓL

2010.július 8.

A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3)

bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) - E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.

1. § (2) - E rendelet alkalmazásában

a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalékvédelem és eb és macska kivételével közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;

b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását.

2. § (1) - Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.

2. § (2) - A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

2. § (3) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok

3. § (1) - Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.

3. § (2) - Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

4. § (1) - Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető.

4. § (2) - Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés

a) az állomány ellátására magánállatorvossal szerződést kötött,

b) rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint

c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülményeket.

4. § (3) - Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:

a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök - kivéve rágcsálók és nyulak - esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,

b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,

c) a kereskedésnek a működési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés működési szabályzata), amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi elő írások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat.

4. § (4) - Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a kereskedés helye szerint illetékes kerületi hivatala (a továbbiakban: kerületi hivatal) adja ki. A kerületi hivatal az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt.

5. § - A kerületi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez.

6. § (1) - Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben - az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján - forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről.

6. § (2) - A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

6. § (3) - Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek meg felelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.

7. § (1) - Nem forgalmazható az az állat,

a) mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,

b) melynek utódai nem képesek önálló életre, kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.

7. § (2) - Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.

8. § (1) - A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére

a) a 338/97/EK rendeletben, illetve

b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.

8. § (2) - Amennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással.

9. § (1) - A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajtamegjelölését, - ha ismert - az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz,illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.

9. § (2) - Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.

10. § (1) - Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, valamint - állatforgalmazásnak nem minősülő módon - annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.

10. § (2) - A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát köteles az átruházást követően 15 napon belül az azt kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni.

11. § (1) - Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13�16. §-ban meghatározottakat is alkalmazni kell.

11. § (2) - Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.

11. § (3) - Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől.

11. § (4) - Állatkereskedés esetében veszélyes állatok kivételével a kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

11. § (5) - Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.

12. § - A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6-8. §-ban, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13-16. §-ban foglalt elő írásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalmazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

13. § - Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról(fajtájáról), ha ismert az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

14. § (1) - Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

14. § (2) - A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

14. § (3) - A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

14. § (4) - A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

14. § (5) - Tilos

a) ebet tartósan 10m2 -nél kisebb területen,

b) ebet tartósan 4m-nél rövidebb eszközzel kikötve,

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában,

d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban tartani.

14. § (6) - Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul

használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

14. § (7) - Amennyiben ebet futólánccal - vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel - kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3m-nél.

14. § (8) - A csoportosan tartott állatok esetében hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik a tartási helyet úgy kell kialakítani,

hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-,fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.

14. § (9) - A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen,illetve közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.

14. § (10) - A nem kizárólag talajon, illetve vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat

biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.

14. § (11) - Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának meg akadályozására.

14. § (12) - Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.

14. § (13) - Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

14. § (14) - Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre.

15. § (1) - Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok - kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek , illetve az ember biztonságát.

15. § (2) - Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt az (1) bekezdésben leírtak figyelembe vételével , ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

16. § (1) - A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

16. § (2) - A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,

b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) meg felelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgája.

16. § (3) - A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.

16. § (4) - Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.

17. § (1) - Belterület közterületén kivéve az ebek futtatására kijelölt területet ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

17. § (2) - Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

17. § (3) - Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) - Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

18. § (2) - Az 1-17. §, a 19. §, 24-25. §, valamint az 1-3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.

18. § (3) - Az Ávtv. 48/B. §-a szerinti adatokat az állattartó 2010. október 31-ig köteles bejelenteni a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.

18. § (4) - E rendelet hatályba lépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.

19. § - A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az Ávt. 40. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában a Kormány kereskedelmi hatóságként a kerületi hivatalt jelöli ki.

20. § (1) - A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

g) állatvásár: olyan időszaki értékesítési hely ideértve az állatbörzét és az állatárverést is,

ahol nem kizárólag egy állattartási helyről származó élő állatot ide nem értve a fogyasztási célra szánt halat és más hasznos vízi állatot árusítanak.

20. § (2) - A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(4) Az (1) bekezdés szerinti magánszemély a tulajdonát képező élő állatot állatvásáron alkalomszerűen értékesítheti.

21. § (1) - A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.)Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy,szeszes ital, élő állat, valamint szexuális termék.

21. § (2) - A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Mozgóbolt útján élő állat, nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy nem forgalmazható.

21. § (3) - A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § (1) Csomagküldő kereskedelem útján a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabály szerinti kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

21. § (2) - Ha a csomagküldő kereskedőnek a személyes adatok védelméről, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmében az adatvédelmi

nyilvántartásba be kell jelentkeznie, a csomagküldő kereskedő a külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelményekben előírtakon túl köteles a termék ismertetőjében, illetve a termékről szóló tájékoztatóban feltüntetni az adatvédelmi nyilvántartási számát.

21. § (4) - A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján]d) élő állat, növényi szaporítóanyag, 22. § - A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 10. §-ának (5) bekezdésében a 2. melléklet szövegrész helyébe a 4. melléklet szöveg lép.

23. § - Hatályát veszti a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében a ha a külön engedély iránti kérelem a 3. mellékletben meghatározott termékre vonatkozik, e termék tekintetében a működési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt szövegrész, és az 5. mellékletének 13. pontjában a szeszesital kivételével szövegrész, továbbá a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében az az (1)bekezdésben meghatározott termékek kivételével szövegrész.

24. § - Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai és parlamenti irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

25. § - A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

Bajnai Gordon s. k. miniszterelnök

Az Állatvédelmi Törvény - 2010. 01. 15.-től hatályos szövege

Az Állatvédelmi Törvény tervezett módosításának véleményezése: A 2011. 05. 30.-án elküldött véleményünk >>>


1998. évi XXVIII. törvény
az állatok védelméről és kíméletéről 1*

Az Országgyűlés
– annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,
– elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,
– kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből,
az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.

A törvény hatálya

2. § E törvény hatálya kiterjed:

(1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra;

b)2 a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a géntechnológiával módosított gerinces állatokra, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra;

c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra;

d)3 a pásztorebekre, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra;

e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;

f) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra;

g)4 a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra;

h) a kedvtelésből tartott állatokra;

i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.

(2)5 E törvénynek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit a vadon élő állatokra is alkalmazni kell. A vadászható vadfajokra, valamint a halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra külön jogszabály eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.

Alapfogalmak

3. § E törvény alkalmazásában:

1.6 állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli;

2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;

3.7 állatkert: a természet- és állatvédelmet szolgáló, megfelelő engedéllyel rendelkező állandó létesítmény, ahol az állatokat évente folyamatosan hét napnál hosszabb időn keresztül a nagyközönség részére való bemutatás céljából tartják, és amely az ismeretterjesztést, oktatást és nevelést az ott élő állatok folyamatos és szakszerű bemutatásával, valamint tájékoztatással biztosítja; nem minősül állatkertnek a cirkuszi menazséria és az állatkereskedés;

4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása;

5. állatpanzió: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévő emberek biztonságáért;

6.8 állatmenhely: az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történő elhelyezésének céljából működtetett intézmény;

7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása;

8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

9.9 állatkísérlet: állat kísérleti vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely esetleg az állatnak fájdalmat, szenvedést, tartós nélkülözést vagy maradandó károsodást okozhat – beleértve bármely olyan tevékenységet is a kísérlet során, amely állat születését eredményezi ilyen körülmények közé – és amely az állat kísérletre való előkészítésével kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor további megfigyelést már nem végeznek a kísérlet érdekében; az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából végzett altatást, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak; nem minősül állatkísérletnek a nem kísérleti jellegű, mezőgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy megjelölésének a természettudományok által elfogadott korszerű, kevéssé fájdalmasnak tartott módszereinek alkalmazása;

10.10 állat életének megengedett módon való kioltása: az állat életének a legkisebb szenvedés okozásával, valamint a faj adottságainak figyelembevételével történő szakszerű és gyors kioltása;

11.11 cirkuszi menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló létesítmény, amelyet cirkuszi előadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet tartására – hatósági engedély alapján – létesítettek, illetve tartanak fenn, és amely az állatok tartására a jogszabályi és a hatósági előírásoknak megfelelő létesítménnyel, berendezésekkel és eszközökkel, továbbá az állatok ellátására, betanítására, felügyeletére az ilyen előírásoknak megfelelő szakszemélyzettel rendelkezik.

II. Fejezet

AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az állat tartásának általános szabályai

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

5. § (1)12 Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3)13 A szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

(4)14 Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.

(6)15 A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma

6. § (1)16 Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:

a) kínozni,

b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,

c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,

d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,

e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,

f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.

(3)17 A 2. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b) pontját a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.

7. § (1)18 Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;

b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.19

8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

Beavatkozás az állaton

9. § (1)20 Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást – az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével – kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.

(3)21

10. § (1)22 Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás, valamint kutya esetében a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi előírások kialakítását biztosító sebészeti beavatkozás (fül-, illetve farokkorrekció) kivételével – nem végezhető.

(2)23 Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó megoldást kell alkalmazni.

Az állat életének kioltása

11. §24 Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek.

12. § (1) Az állat életének kioltása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag kábítás után történhet.

(2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.

(3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történő kioltásáról, amelynél az előzetes kábítás nem kötelező, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.

III. Fejezet

EGYES ÁLLATOK VÉDELMÉNEK KÜLÖN SZABÁLYAI

A vágóállat tartása és kímélete

13. §25 (1) A vágóállatok körét külön jogszabály állapítja meg.

(2) E fejezet előírásai nem vonatkoznak az engedélyezett tudományos kísérletekre, valamint a vadon élő állatok elejtésére.

14. § (1) A vágóhídnak – kivéve a nyúl-, a prémesállat-, valamint a baromfivágóhidakat – rendelkeznie kell etető- és itatóvályúval felszerelt, szükség esetén az állatok megkötéséhez szükséges eszközökkel is ellátott fedett területtel.

(2) A fajából, neméből, életkorából adódóan, vagy egyéb okból egymással szemben ellenségesen viselkedő állatokat egymástól el kell különíteni.

(3)26 A vágóhidak kialakításának, berendezéseinek és felszerelésének, valamint azok működésének biztosítania kell az állatok kíméletét mindenfajta elkerülhető izgalomtól, fájdalomtól és szenvedéstől.

15. § Ha az állatot a vágóhídra érkezését követően nem vágják le azonnal, úgy várakoztatása idejére biztosítani kell ellátását és nyugodt pihenését.

16. § A vágóhídon a vágóállat állapotát és egészségét a megérkezéskor, a várakoztatott állatot pedig szükség szerint ellenőrizni kell. A beteg, elgyengült vagy sérült állatot haladéktalanul el kell különíteni, és gondoskodni kell elkülönített levágásáról.

17. § A kábítás nélküli állatvágás esetén az állatot levágás előtt úgy kell lefogni, amely alkalmas arra, hogy az megkímélje minden elkerülhető fájdalomtól.

18. § A kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell előidéznie, amely addig tart, amíg a levágást követően az állat ki nem vérzik.

19. § Az állat vágására külön jogszabály eltérően rendelkezhet a következő esetekben:

a) szárnyas állat és nyúl vágása, azonnali halált okozó módszerrel;

b) kényszervágás, ha a kábításra nincs lehetőség;

c) prémes állatok, tenyésztett vad leölése;

d) rituális vágás.

A veszélyes állat tartása és szaporítása27

20. § (1)28

(2)29 A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására az állatvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, illetve szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei – ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is – biztosítottak. Az engedélyben – ha az állat azonosíthatósága megoldható – rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról.

(3)30 A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat tartását, szaporítását a természetvédelmi hatóság engedélyezi.

(4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni.

(5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.

(6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületére ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható.

(7)31 A veszélyes állat tartását, illetőleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatok körét, valamint tartásuk, szaporításuk, illetve a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(8)32 Az állatvédelmi hatóság a (2) bekezdésben, a természetvédelmi hatóság a (3) bekezdésben leírt veszélyes állat vonatkozásában nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az állat tulajdonosának és tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását szolgáló adatokat és az állat tartási helyének adatait.

21. §33 (1)34 A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához az állatvédelmi hatóság tartási engedélye szükséges. Az állatvédelmi hatóság a határozatát a rendőrségnek megküldi.

(2)35 A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat országba való behozatalához a természetvédelmi hatóság tartási engedélye szükséges.

(3)36

22. § (1) Veszélyes állat elidegenítése, felügyeletének átengedése hatósági engedélyhez kötött. Az engedélyezésre a veszélyes állat tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)37 A veszélyes állat tartója a veszélyes állat

a)38 eltűnését az állatvédelmi hatóságnak és a rendőrhatóságnak, a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóságnak is,

b)39 elhullását az állatvédelmi hatóságnak és az állatorvosnak
haladéktalanul köteles bejelenteni.

(3)40 Nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat eltűnését, elhullását a veszélyes állat tartója 15 napon belül a természetvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni.

23. §41 (1)42 Ha a veszélyes állat tartója az engedélyben foglalt feltételeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, illetve veszélyes állatot engedély nélkül tart, vagy behoz az országba, az állatvédelmi hatóság, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság – a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig – a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el, vagy egyéb megfelelő intézkedést hozhat.

(2)43 Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság, illetve – természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében – a természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság, illetve – természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében – a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság, illetve – természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében – a természetvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, vagy ha ezt jogszabály kizárja vagy ez eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – hat hónap elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

24. § A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.44

Veszélyes ebek tartása és az állatviadalok tilalma45

24/A. §46 (1) Veszélyes ebnek minősül a Kormány által rendeletben meghatározott, az életre és a testi épségre természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes eb.

(2)47 Tilos a veszélyes eb bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen szaporulatot is –, az országba való behozatala, kivitele, elidegenítése, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az állatvédelmi hatóság embernek vagy állatnak – ingerlése nélkül – okozott súlyos sérülés miatt egyedileg ebet veszélyesnek minősíthet (a továbbiakban: veszélyesnek minősített eb).

(4) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, egyedi azonosítóval ellátva tartható.

(5) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni.

24/B. §48 (1) Tilos az állatok között olyan viadal, az állatok egymás elleni uszításával olyan küzdelem (a továbbiakban együtt: állatviadal) szervezése, tartása, amely az állatok sérülését vagy elpusztulását okozhatja. Tilos továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;

b) épületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályok alapján az állatoknak vadászaton való alkalmazására.

24/C. §49 Az állatvédelmi hatóság a 24/A. § (4) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásban jogosult kezelni

a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét,

b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt,

c) az eb tartási helyét (a település neve, kerület, házszám).

24/D. §50 (1) Az állatvédelmi hatóság a veszélyes ebekről és a veszélyessé minősített ebekről nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét,

b) az eb tartási helyét,

c) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és marmagasságát,

d) az eb egyéb egyedi jellemzőit,

e) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat az eb elpusztulásától, elvesztésétől, tulajdonosváltozásától számított három évig kell nyilvántartani.

24/E. §51 (1) Ha a veszélyes ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az eb embernek vagy állatnak sérülést okoz, az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását.

(2) Ha a veszélyesnek minősített ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az eb

a) embernek 8 napon belül gyógyuló sérülést vagy állatnak kisebb sérülést okoz, az eb ivartalanítását,

b) embernek vagy állatnak ismételten az a) pont szerinti sérülést okoz, vagy embernek 8 napon túl gyógyuló sérülést, illetve állatnak súlyos sérülést okoz, az eb életének kioltását
elrendeli az állatvédelmi hatóság.

(3) A veszélyes vagy veszélyessé minősített eb tulajdonosa ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során jogerős határozattal elkobzott eb életének kioltását el kell rendelni.

(4)52 A jogerős határozattal elrendelt ivartalanítás, tartós egyedi azonosítás, továbbá a lefoglalás, az elkobzás és az eb élete kioltásának költségei az eb tulajdonosát terhelik.

Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatokkal kapcsolatos tilalmak53

24/F. §54 Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok kedvtelésből való tartása, szaporítása és forgalomba hozatala tilos. A tilalom megszegésével tartott állatot az állatvédelmi hatóság elkobozza, majd gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

IV. Fejezet

AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI

Az állatkísérlet általános szabályai

25. § (1)55

(2)56 Állatkísérlet kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, eseti vagy általános engedély alapján végezhető.

(3)57

(4)58 Állatkísérlet kizárólag akkor engedélyezhető, ha annak elvégzését

a) az ember, a gerinctelen és gerinces állatok vagy növények betegségének, kóros egészségi állapotának, egyéb rendellenességének elkerülése, megelőzése, felismerése és gyógyítása, valamint azok élettani állapotának feltárása, felderítése, szabályozása vagy módosítása érdekében gyógyszerek, élelmiszerek, egyéb adalékanyagok vagy termékek fejlesztése, termelése, minősítése, hatékonyságának és ártalmatlanságának vizsgálata,

b) az emberek vagy állatok egészsége vagy jólléte érdekében a természetes környezet védelme,

c) tudományos kutatás,

d) oktatási és gyakorlati képzés, vagy

e) igazságügyi orvostani vizsgálatok elvégzése
teszi szükségessé.

(5)59 Az engedélyezés során – a kérelmező által benyújtott dokumentáció, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által létrehozott állatvédelmi tanácsadó szakértői testület (a továbbiakban: szakértői testület) véleménye alapján – különösen figyelembe kell venni:

a) az állatkísérlet elvégzésének indokoltságát és tudományos megalapozottságát,

b) az alkalmazott korszerű módszertan indokoltságát és tudományos megalapozottságát az állatlétszám, illetve a fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés és maradandó károsodás lehető legkisebb mértékűre csökkentésének követelménye szempontjából,

c) a kísérlet személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását.

(6) Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható.

26. §60 (1) Nem engedélyezhető és nem végezhető állatkísérlet abban az esetben, ha ismert olyan más tudományosan megfelelő és a várt eredményt szolgáltató módszer, amely állat használata nélkül megvalósítható, illetve végrehajtható.

(2) Az állatkísérletek szükségtelen megismétlésének elkerülése érdekében a kérelmezőnek és az engedélyezőnek törekednie kell a témához kapcsolódó, már elvégzett kísérletek eredményeinek megismerésére.

(3) Ugyanazon cél elérése érdekében két vagy több kísérlet közül azt kell választani, amelyik kevesebb számú és kisebb érzékenységű állatot igényel, és amely kisebb mértékű fájdalmat, szenvedést, szorongást, tartós nélkülözést, illetve maradandó károsodást okoz, valamint amely nagyobb valószínűséggel szolgáltatja az elvárható eredményt.

27. § (1) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a feltétlenül szükséges mértékre kell csökkenteni. Azt a vizsgálati módszert kell választani, amely előreláthatóan a legkisebb fájdalom okozásával, illetőleg legkisebb élettani, idegi vagy viselkedésbeli károsodás mellett végezhető el.

(2) Az állatkísérletről és az állatot ért beavatkozásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3)61 Minden kísérletet úgy kell megtervezni, hogy elkerülhető legyen a szükségtelen fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés, illetve maradandó károsodás okozása.

28. §62 (1) Minden állatkísérletet általános vagy helyi érzéstelenítés mellett kell végezni, kivéve, ha ez – arra tekintettel, hogy a kísérlet nem jár fájdalommal, illetőleg szenvedéssel – nem szükséges, illetve az érzéstelenítés a kísérleti állat számára nagyobb megterheléssel járna, mint maga a kísérlet, vagy a kísérlet eredményét értékelhetetlenné tenné.

(2) Ha az érzéstelenítés nem lehetséges, akkor fájdalomcsillapítást, vagy egyéb megfelelő módszert kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy az állatnak a lehető legkevesebb fájdalmat, szenvedést, tartós nélkülözést vagy károsodást okozzák, valamint egyetlen esetben se legyen az állat jelentős fájdalomnak, szenvedésnek vagy tartós nélkülözésnek kitéve.

(3) Ha a kábítás után az állat fájdalomérzete visszatér – és a kísérlet célja ezt nem zárja ki – újabb fájdalomcsillapítást kell alkalmazni, vagy ha ez nem lehetséges, az állat életét azonnal, megengedett módon ki kell oltani.

(4) Az állaton végzett ismételt kísérletnek szintén meg kell felelnie az e törvényben foglaltaknak. Az (1)–(3) bekezdés szerinti módszerek alkalmazása nélkül végzett, tartós vagy súlyos szenvedéssel járó kísérlet ugyanazon az állaton ismételten nem végezhető.

29. § (1) Az állatkísérlet alatt és után az állat megfelelő tartását, ellátását, gondozását és folyamatos egészségügyi ellátását biztosítani kell.

(2)63 A kísérlet befejezésekor szakképzett személynek – lehetőleg állatorvosnak – kell eldöntenie, hogy az állat életben tartható-e, vagy életét megengedett módon ki kell oltani. Az állat nem tartható életben, ha valószínűleg tartós fájdalmat vagy nélkülözést szenvedne el, illetve véglegesen és súlyosan károsodott.

(3)64 Az életben hagyott állat gondozásáról, ellátásáról, elhelyezéséről a kísérletet végző intézmény köteles gondoskodni. Az életben hagyott állatot egészségi állapotának megfelelően kell gondozni, valamint a külön jogszabályban előírt módon, állatorvos vagy egyéb szakképzett személy felügyelete alatt kell tartani, kivéve, ha állatorvos véleménye alapján az ezektől való eltérés nem eredményezi az állat szenvedését.

(4)65 Az állatvédelmi hatóság a kísérlet céljára tekintettel engedélyezheti az állat származási helyére vagy természetes környezetébe helyezését, ha az állat jóllétének biztosítása érdekében a lehető legnagyobb gondossággal járnak el, az állat egészségi állapota ezt lehetővé teszi, és nem veszélyezteti a környezetet, valamint nem jelent állatvédelmi vagy közegészségügyi kockázatot.

30. § (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelős személy vezetésével végezhető, aki külön jogszabályban meghatározott végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik, és ismeri az állatkísérletek etikai elveit, jogi szabályait.

(2) Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, felügyelheti, aki erre képesítő oktatásban részesült.

(3) Állatkísérlet végzésére – ha csak az oktatás céljából más nem következik – oktatási intézményben senki sem kötelezhető.

31. § (1)66 Kísérleti célra állatot tenyészteni (szaporítani), tartani az állatvédelmi hatóság engedélyével szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(2)67 Kísérlet céljára – külön engedély hiányában – kizárólag e célra tenyésztett állatot szabad felhasználni. Háziasított állatfaj kóbor egyedét kísérlet céljára felhasználni nem szabad.

(3)68 Az állatvédelmi hatóság annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(4)69 Az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(5)70 Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a kísérleti állatot tenyésztőt és a tenyésztő létesítményt is nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásban meg kell jelölni azt a létesítménynél alkalmazott felelős személyt, aki a telephelyen alkalmas a kísérleti állatállomány megfelelő ellátására. A nyilvántartás a tenyésztő, a forgalmazó és a létesítménynél alkalmazott felelős személy személyes adatai közül a nevet és a levelezési címet tartalmazhatja.

Az állatkísérletek engedélyezése

32. § (1) Az állatkísérlet iránti kérelemben meg kell jelölni azokat a tudományosan megalapozott indokokat, amelyek az állatkísérletet szükségessé teszik.

(2)71 Az engedélyt határozott időre lehet kiadni.

(3)72 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzi:

a) az állatkísérlet engedélyezését,

b) az állatkísérlet végzésére jogosultak nyilvántartását.

(4)73 Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértői testület munkájában nem vehet részt az,

a) akinek a kérelmére indult az eljárás;

b) akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fűződik;

c) aki az a) és b) pontban szereplő személlyel olyan viszonyban áll, amely a testületben való feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti.

33. § Az állatkísérlet végzésére feljogosított és nyilvántartott intézményben munkahelyi állatkísérleti bizottságot (a továbbiakban: MÁB) kell létrehozni, és működtetni. A MÁB tagjait az intézmény vezetője nevezi ki. A MÁB ügyrendjét maga állapítja meg.

34. § (1) A MÁB feladata az intézmény

a) állatkísérleti szabályzatának (etikai kódexének) elkészítése;

b) állatkísérleti szabályzata végrehajtásának ellenőrzése;

c) állatkísérleteinek szakmai-etikai felügyelete.
A MÁB feladata továbbá az intézményben az állatkísérlet végzésére jogosult személyek oktatásának, képzésének szervezése.

(2)74 A MÁB az intézmény belső állatkísérleti szabályozásának megsértése esetén jogosult – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyidejű értesítése mellett – a kísérlet azonnali leállítására.

(3)75 A MÁB-nak – az (1) bekezdés b)–c) pontja alapján – az adott kísérlet ellenőrzését, illetve felügyeletét végző tagja a kísérlet végzésében nem vehet részt.

35. §76 (1) Az e fejezetben foglalt előírásokat kizárólag a gerinces állatokon végzett kísérletekre kell alkalmazni.

(2) Az állatkísérletek gerinces állatokon történő végzésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Külön jogszabály a nem gerinces állatokon végzett kísérletekre is feltételeket állapíthat meg.77

V. Fejezet

AZ ÁLLAT SZÁLLÍTÁSA

36. § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.

(2) A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni.

37. § (1) Az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak biztosítania kell, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie.

(2) Az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely annak sérülést nem okozhat, és megvédi az időjárás káros hatásaitól.

(3) Ha az állat szállítása során gondozást igényel, olyan kellő jártassággal rendelkező személynek kell kísérnie, aki alkalmas a gondozási teendők ellátására.

38. § (1) Az élő állat közúton, vasúton, vízi úton, illetve légi úton történő szállításának, továbbá postai úton való továbbításának részletes szabályait külön jogszabály, nemzetközi viszonylatban nemzetközi egyezmény állapítja meg.

(2) A vágóállat szállítása térben és időben korlátozható.

VI. Fejezet

Az állatkert, a cirkuszi menazséria és a kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítésére és fenntartására vonatkozó általános szabályok78

39. § (1)79 Állatkert létesítését a természetvédelmi hatóság engedélyezi. A természetvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(2) Az engedély kiadásának általános feltételei:

a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesítése, a rendszeres állatorvosi felügyelet és az elkülönítés (karantén) lehetőségének biztosítása;

b) az állatkert vezetője rendelkezik felsőfokú képesítéssel;

c) az állatgondozók rendelkeznek szakirányú képzettséggel;

d) alapítói nyilatkozat a tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet meglétéről.

(3)80 Az állatkert létesítése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell az állattartási szabályzatot.

40. §81 (1) Cirkuszi menazséria létesítéséhez és fenntartásához a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(2) Az (1) bekezdést a cirkuszi menazséria létesítési és működtetési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(3) Állandó telephellyel nem rendelkező vándorcirkusznak, cirkuszi menazsériának állat tartására, állat, valamint állatszám bemutatására engedély nem adható.

(4) Delfin és cápa országba történő behozatala, utaztatása és bemutatása – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – tilos.

(5) A természetvédelmi hatóság engedélyezheti állatkert részére cápa behozatalát, utaztatását, illetve bemutatását, ha a megfelelő tartás feltételei tartósan biztosítottak.

(6) Kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítéséhez és működtetéséhez a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(7) A cirkuszi menazséria, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének, működtetésének engedélyezésére, működésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatokra, a cirkuszi állatokra és a bemutatás céljára tartott állatokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

VII. Fejezet

Az állatpanzió és állatmenhely létesítésének és fenntartásának általános szabályai

41. § (1)82 Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az állatvédelmi hatóság engedélyezi. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha

a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak;

b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;

c) az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat;

d) az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik;

e)83

(3) Az állatotthon létesítése iránti kérelemhez – a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően – mellékelni kell az állatotthon működési szabályzatát.

(4)84 A (2) bekezdésben foglaltakon túl az állatmenhely akkor létesíthető és tartható fenn, ha biztosított annak tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet.

(5) Az állatotthonok létesítésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

VIII. Fejezet

AZ ÁLLATVÉDELMI FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ ÁLLATVÉDELMI BÍRSÁG85

42. § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásának, valamint az önkormányzati feladatok támogatásának állami pénzügyi forrásai:

a) a központi költségvetésben állatvédelemre előirányzott pénzösszegek,

b) az állatvédelmi hozzájárulás,

c) az állatvédelmi bírság.

(2) Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.

43. §86 (1)87 Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Állatvédelmi bírság kiszabása helyett, illetve azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, illetve pótlására kell kötelezni.

(2)88 Az állatvédelmi bírságot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szabja ki.

(3)89 Az állatvédelmi bírság kiszabására az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követő egy éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.

(4) A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

(5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

IX. Fejezet90

AZ ÁLLATVÉDELMI OKTATÁS

43/A. § (1) Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.

(3) Az állam az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá az állatok jóllétét figyelembe vevő szemlélet kialakításához.

43/B. § Az állatvédelmi hatóság

a) szakmailag felügyeli az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,

b) részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében.

X. Fejezet

Az ügyész szerepe az állatvédelemben

44. § (1)91

(2) Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

(3)92

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

45. § (1)93 Az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tartója ismeretlen, továbbá vadon élő állat esetében az egyed a szabadon élésre alkalmatlan. Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket – védett állatfaj esetében is – az állattartó, illetve vadászható állatfaj esetében a vadászatra jogosult köteles megtéríteni.

(2)94 Állat életének a kioltását az állat tulajdonosa, illetve a természetvédelmi hatóság kezdeményezheti.

45/A. §95 Az e törvényben foglaltak végrehajtását – feladat- és hatáskörében eljárva – az állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, illetve a természetvédelmi hatóság ellenőrzi.

45/B. §96 (1) Ha az állattartó az e törvényben, illetve a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését.

(2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az állat a korábbi tulajdonosának, illetve korábbi tartási helyére nem adható ki. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – hat hónap elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

45/C. §97 Az e törvény alapján elkobzott állat tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.

46. §98

47. §99 A miniszter az állatvédelmi hatósági feladatok ellátásának elősegítésére, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében szakértői testületet hoz létre. A testületben biztosítja az érintett szakmai szervezetek és a bejegyzett országos állatvédő társadalmi szervezetek részvételét.

48. § (1)100 Az e törvényben szabályozott, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt indult hatósági eljárásokban a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az ügyfél jogállása illeti meg.

(2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt – az ilyen magatartástól való eltiltás iránt – a bíróság előtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat.

(3)101

48/A. §102 (1) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatot működtethet.

(2) Az önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(3)103 A települési – a főváros belterületén a fővárosi – önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté – az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

(4)104 Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság – az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett – az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

48/B. §105 A 24/F. §-ban foglalt tartási tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályban foglaltak szerint – az állatvédelmi hatóságnak – bejelentett állatokra. A bejelentésben meg kell jelölni az állat tulajdonosának vagy az állat tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását szolgáló adatokat és az állat tartási helyének adatait. A bejelentett adatokról az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet.

49. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2)106

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az állatvédelmi bírság mértékét, kiszabásának és felhasználásának részletes szabályait,107

b)108 az állatvédelmi hatóság kijelölését, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét,109

c)110 az önkormányzati állatvédelmi őrszolgálat létrehozására, működtetésére, feladat- és hatáskörére, valamint tagjaira vonatkozó részletes szabályokat,

d)111 az állatkísérletek végzésének részletes szabályait,

e)112 a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, fenntartásának, valamint a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, továbbá a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,113

f)114 a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének és működtetésének engedélyezésére, működésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a kereskedelmi hatóság kijelölését, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése működésének ellenőrzésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására, forgalmazására és tulajdonjogának nem kereskedelmi célú átruházására vonatkozó részletes szabályokat,

g)115 a település belterületén a kóbor állatok befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap

a) a miniszter, hogy a szakértői testület létrehozására, működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a mezőgazdasági haszonállatok sajátos tartási szabályait, a vágóállatok körét, az állatok levágásának és leölésének részletes szabályait,116

b)117 a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel együttesen a veszélyes állatok körét, tartásuk és szaporításuk részletes feltételeit, a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit, valamint az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályait,118

c)119 a miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állatok elkábítására szolgáló eszközök, lövedékek körét, az állatok elkábításának részletes szabályait,

d)120

e)121 a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a kísérleti célú állattenyésztés, -tartás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket

f)122 a miniszter, hogy az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás részletes szabályait,

g)123 a miniszter, hogy az Európai Gazdasági Térség más szerződő államaiban megszerzett, az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó képesítést igazoló bizonyítványok elismerésének feltételeit és rendjét
rendeletben állapítsa meg.

50. §124 Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt – az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

– a Tanács 78/923/EGK határozata: Európai Egyezmény az állatok védelméről a mezőgazdasági állattartás során,

– a Tanács 88/306/EGK határozata: Európai Egyezmény a vágóállatok védelméről,

– a Tanács 88/166/EGK irányelve a ketrecben tartott tojótyúkok védelmének minimális követelményeiről,

– a Tanács 91/628/EGK irányelve az állatok szállítás közbeni védelméről,

– a Tanács 91/629/EGK irányelve a borjak védelmének minimális követelményeiről,

– a Tanács 91/630/EGK irányelve a sertések védelmének minimális követelményeiről,

– a Tanács 93/119/EGK irányelve az állatok védelméről levágásukkor,

– a Tanács 86/609/EGK irányelve a kísérleti vagy más tudományos célra használt állatok védelméről szóló tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról,

– a Tanács 98/58/EK irányelve az állatok védelméről a mezőgazdasági haszonállattartás során,

– a Tanács 99/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben való tartásáról.



1 A törvényt az Országgyűlés az 1998. március 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. április 1. *

2 A 2. § (1) bekezdésének b) pontja a 2002: LXVII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

3 A 2. § (1) bekezdésének d) pontja a 2002: LXVII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

4 A 2. § (1) bekezdésének g) pontja a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg. *

5 A 2. § (2) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

6 A 3. § 1. pontja a 2002: LXVII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

7 A 3. § 3. pontja a 2002: LXVII. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

8 A 3. § 6. pontja a 2009: LVI. törvény 200. §-a szerint módosított szöveg. *

9 A 3. § 9. pontját a 2002: LXVII. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

10 A 3. § 10. pontját a 2002: LXVII. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

11 A 3. § 11. pontját a 2002: LXVII. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

12 Az 5. § (1) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

13 Az 5. § (3) bekezdése a 2009: CXLV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. *

14 Az 5. § (4) bekezdése a 2009: CXLV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. *

15 Az 5. § (6) bekezdését a 2009: CXLV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be. *

16 A 6. § (1) bekezdésének bevezető mondata a 2002: LXVII. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

17 A 6. § (3) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

18 A 7. § (1) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

19 Lásd az 1996: LV. törvényt és a 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletet. *

20 A 9. § (1) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

21 A 9. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 201. §-a hatályon kívül helyezte. *

22 A 10. § (1) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 28. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

23 A 10. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 201. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

24 A 11. § a 2002: LXVII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

25 A 13. § a 2002: LXVII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

26 A 14. § (3) bekezdését a 2002: LXVII. törvény 31. §-a iktatta be, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

27 A 20. § előtti alcím a 2002: LXVII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

28 A 20. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 201. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

29 A 20. § (2) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése és 50. §-a szerint módosított szöveg. *

30 A 20. § (3) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése és 50. §-a szerint módosított szöveg. *

31 A 20. § (7) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 296. §-ával megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 201. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

32 A 20. § (8) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

33 A 21. § a 2002: LXVII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

34 A 21. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 201. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

35 A 21. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése és 50. §-a, a 2009: LVI. törvény 200. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

36 A 21. § (3) bekezdését a 2006: CIX. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte. *

37 A 22. § (2) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

38 A 22. § (2) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

39 A 22. § (2) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

40 A 22. § (3) bekezdését a 2002: LXVII. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

41 A 23. § a 2002: LXVII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

42 A 23. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

43 A 23. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 199. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

44 Lásd az 1959: IV. törvényt. *

45 A 24/A. §-t megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 51. §-a iktatta be. *

46 A 24/A. §-t a 2006: CIX. törvény 51. §-a iktatta be. *

47 A 24/A. § (2) bekezdése a 2008: XLVIII. törvény 40. §-ának g) pontja szerint módosított szöveg. *

48 A 24/B. §-t a 2006: CIX. törvény 51. §-a iktatta be. *

49 A 24/C. §-t a 2006: CIX. törvény 51. §-a iktatta be. *

50 A 24/D. §-t a 2006: CIX. törvény 51. §-a iktatta be. *

51 A 24/E. §-t a 2006: CIX. törvény 51. §-a iktatta be. *

52 A 24/E. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 201. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

53 A 24/F. §-t megelőző alcímet a 2009: XXVIII. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. *

54 A 24/F. §-t a 2009: XXVIII. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. *

55 A 25. § (1) bekezdését a 2002: LXVII. törvény 52. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. *

56 A 25. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 200. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

57 A 25. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 201. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

58 A 25. § (4) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

59 A 25. § (5) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 36. §-ával, bevezető szövegrésze a 2009: CXLV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. *

60 A 26. § a 2002: LXVII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

61 A 27. § (3) bekezdését a 2002: LXVII. törvény 38. §-a iktatta be, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

62 A 28. § a 2002: LXVII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

63 A 29. § (2) bekezdése a 2002. LXVII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

64 A 29. § (3) bekezdése a 2002. LXVII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

65 A 29. § (4) bekezdését a 2002. LXVII. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

66 A 31. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 200–201. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

67 A 31. § (2) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg. *

68 A 31. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 199. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

69 A 31. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 199. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

70 A 31. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 199. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

71 A 32. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 200. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

72 A 32. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: XLVI. törvény 83. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. *

73 A 32. § (4) bekezdését a 2009: CXLV. törvény 4. §-a iktatta be. *

74 A 34. § (2) bekezdése a 2008: XLVI. törvény 83. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. *

75 A 34. § (3) bekezdését a 2009: CXLV. törvény 5. §-a iktatta be. *

76 A 35. § a 2002: LXVII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

77 Lásd a 243/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletet. *

78 A VI. Fejezet címe a 2002: LXVII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

79 A 39. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 200. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

80 A 39. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 50. §-a szerint módosított szöveg. *

81 A 40. § a 2009: LVI. törvény 199. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

82 A 41. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 200. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

83 A 41. § (2) bekezdés e) pontját a 2009: CXLV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. *

84 A 41. § (4) bekezdését a 2006: CIX. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXLV. törvény 6. §-a iktatta be. *

85 A VIII. Fejezet címe a 2009: CXLV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. *

86 A 43. §-t megelőző IX. Fejezet megjelölést és a fejezetcímet a 2009: CXLV. törvény 10. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. *

87 A 43. § (1) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

88 A 43. § (2) bekezdése a 2008: XLVI. törvény 83. § (3) bekezdésének d) pontja, a 2009: LVI. törvény 201. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

89 A 43. § (3) bekezdése a 2008: XLVI. törvény 83. § (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg. *

90 A IX. Fejezetet (43/A–43/B. §-t) a 2009: CXLV. törvény 8. §-a iktatta be. *

91 A 44. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 201. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

92 A 44. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 201. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

93 A 45. § (1) bekezdése a 2002: LXVII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg, első mondata a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

94 A 45. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 201. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

95 A 45/A. §-t a 2002: LXVII. törvény 47. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 42. pontja, a 2008: XLVI. törvény 83. § (3) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. *

96 A 45/B. §-t a 2009: XXVIII. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

97 A 45/C. §-t a 2009: XXVIII. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

98 A 46. §-t a 2009: CXLV. törvény 10. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. *

99 A 47. § első mondata a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

100 A 48. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 199. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

101 A 48. § (3) bekezdését a 2004: X. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 201. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

102 A 48/A. §-t a 2002: LXVII. törvény 49. §-a iktatta be, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

103 A 48/A. § (3) bekezdését a 2008: XLVI. törvény 83. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: XXVIII. törvény 11. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

104 A 48/A. § (4) bekezdését a 2009: XXVIII. törvény 11. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

105 A 48/B. §-t a 2009: XXVIII. törvény 11. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLV. törvény 10. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. *

106 A 49. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 201. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. *

107 Lásd a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletet. *

108 A 49. § (3) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

109 Lásd a 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletet, a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet. *

110 A 49. § (3) bekezdésének c) pontját a 2002: LXVII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

111 A 49. § (3) bekezdésének d) pontját a 2002: LXVII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *

112 A 49. § (3) bekezdésének e) pontját a 2002: LXVII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 200. §-a szerint módosított szöveg. *

113 Lásd a 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendeletet. *

114 A 49. § (3) bekezdésének f) pontját a 2002: LXVII. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 199. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. *

115 A 49. § (3) bekezdésének g) pontját a 2008: XLVI. törvény 83. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: XXVIII. törvény 11. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. *

116 Lásd a 9/1999. ( VI. 27.) FVM , a 10/1999.(I. 27.)FVM és a 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletet. *

117 A 49. § (4) bekezdésének b) pontja a 2002: LXVII. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

118 Lásd a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM, a 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletet. *

119 A 49. § (4) bekezdésének c) pontját a 2002: LXVII. törvény 52. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: XXIV. törvény 21. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. *

120 A 49. § (4) bekezdésének d) pontját a 2007: CXV. törvény 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. *

121 A 49. § (4) bekezdésének e) pontja a 2009: LVI. törvény 199. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. *

122 A 49. § (4) bekezdésének f) pontját a 2009: LVI. törvény 201. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXLV. törvény 9. §-a iktatta be. *

123 A 49. § (4) bekezdés g) pontját a 2009: CXLV. törvény 9. §-a iktatta be. *

124 Az 50. § a 2002: LXVII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2003. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. *


Kapcsolódó oldal: az Állatvédelmi Törvény első változata és az állatvédők eredeti javaslatai