Elképesztő történet... Kérjük segítsetek megtalálni Picit!
Pici gazdájának segélykérése: 2010. szeptember 25.-én dél körül elszökött otthonról (Kakasd, Kossuth Lajos utca) Pici névre hallgató 13 éves kan közép spitz kutyusunk! Törzskönyvezett neve Dunalaki Endi, soha nem szökött még el.
Mint utólag megtudtuk, kora délután a falu másik végén szándékosan elütötte egy autó az útpadkán sétáló kutyát. Szemtanuk szerint a sofőr ráhúzta a kormányt.
A szemtanúk egyből segítettek... Köztük volt Kágyi István is a tengelici menhely felszámolás alatt levő vezetője, aki épp Pécs irányába tartott. Pici sokkos állapotban volt, ömlött a vér a szeméből és a szájából. Mivel a sokktól szájzárat is kapott, István kimasszírozta az állkapcsát, így nem fulladt meg a kutyus. Ezt az ő elmondása alapján tudom.
Miután normalizálódott Pici állapota, egy helyi lakos befogadta magához, hogy megkeresi a gazdáját. Kágyi István megkérte őt, ha nem lesz meg a gazda, akkor szóljon neki, és ő másnap magához veszi, gondozza és segít új gazdát találni.
A befogadó körbetelefonált azoknál az ismerőseinél, akiktől elszökhetett a kutyus, de mi sajnos nem voltunk köztük.
Édesapámmal egész estig kerestük a faluban és a határban is. Nekem még aznap este vissza kellett mennem Budapestre, de a szüleim másnap is keresték Picit.
Vasárnap délután – mivel nem találták a gazdát – Kágyi Istvánhoz került a kutyus.
A szüleim vasárnap este megjelentettek egy hirdetést a helyi televízióban az elveszett kutyáról, de nem jelentkezett senki, hogy látta volna.
Hétfőn István Picit lefotózta, majd odaadta egy svájci „állatvédő” nőnek, aki Angyalkának nevezte el. A nő állítólag Magyarországról ment kutyákat, ill. támogatja az itteni menhelyeket. A nőt Annamarie Obrecht-Schenker-nek hívják, és a Grenchen nevű svájci településen él. Állítólag elvitte állatorvoshoz, ahol megvizsgálták, chipet és útlevelet kapott, majd hétfőn 14 óra tájban elindult Picivel Svájcba. Az állatorvos kilétét nem sikerült még felfedni. Még aznap este felhívta Istvánt, hogy rendben megérkeztek, a kutyussal is minden rendben van.
Az édesapámat kedd reggel hívták a kakasdi befogadók a hirdetés alapján, és megadták Kágyi István telefonszámát neki. Ekkor tudtuk meg, hogy Pici két nap alatt kikerült Svájcba...
Megbeszéltük, hogy kimegyünk a kutyusért és kifizetjük az orvosi ellátás költségeit is, csak kerüljön vissza hozzánk. Elkértük a nő telefonszámát, és megkértük Istvánt is, hogy hívogassa ő is, mert megkerült a gazda.
Szerda reggel tudta István elérni, de a nő azt mondta, hogy NEM ADJA VISSZA PICIT!
Indoklás: a magyarok cigányok, nem vigyáznak a kutyáikra; miért engedtük szabadon a kutyust, nem érdemeljük meg őt, stb…
István azt mondta, hogy békéljünk meg a helyzettel, mert jó helyre került a kutya, és tényleg nem vigyáztunk rá. Persze dühös lettem, mert nagyon szeretjük Picit, nálunk született, velünk nőtt fel, rengeteg szeretetet adott és kapott. A főút közelében lakunk, ha nem vigyáztunk volna rá, akkor nem érte volna meg a 13. évét…
Szó szót követett, és István is átvette a nő véleményét és lecsapta a telefont. Egész délutánig sms-eztünk, mire rájött, hogy tényleg szeretjük a kutyát, és addig megyünk, míg vissza nem kerül hozzánk. Ettől a pillanattól kezdve egyre segítőkészebb lett. Megszerezte a nő teljes nevét (mert csak a keresztnevét tudta és a telefonszámot! – így adta oda Picit!) és a lakhely nevét. Azóta hívogatta ő is és mi is, de a nő nem reagált semmire. Hagytunk hangüzenetet, küldtünk sms-t is, de eltűnt a számunkra...
Egy budapesti állatotthon önkéntese vagyok, így a segítségükkel állatvédő körökben gyorsan körbekérdeztünk, hogy mit lehet ilyenkor tenni. Így kerültünk kapcsolatba a Kutya-segélyszolgálattal. A svájci partnereik felhívták a nőt (ők nem magyar számról hívták, így sikerült), aki azt mondta, hogy Pici még Hegyeshalomnál elszökött tőle. Egyértelmű hazugságnak véltük, és ezt a gyanút erősítette meg Kágyi István is.
Próbáltuk normálisan elintézni a dolgot, hogy megértse, nem kidobtuk a kutyát, hanem egyszer a 13 év alatt elindult az útjára. De ő mindenféle kapcsolattól elzárkózott. Ha igazából a kutya érdekeit nézné, akkor megismerné a gazdáit és visszaadná Őt. De sajnos nem ez történt.
A továbbiakban a Kutya-segélyszolgálat vette át az intézkedést.
Felmerült az is, hogy hátha Magyarországon adta el a kutyust, így minden lehetséges fórumon közöljük az esetet...
Kérünk mindenkit, továbbítsa segélykérésünket ismerőseinek, itthoni és külföldi állatbarátoknak, állatvédőknek, állatorvosoknak!
Aki bármilyen információt tud Piciről, kérjük jelentkezzen!
Köszönünk minden segítséget: Sebestyén Péter, pesebestyen@gmail.com
(2010. 10. 05.)
További képek, részletek:
http://www.facebook.com/profile.php?id=100000448532765#!/album.php?aid=2065813&id=1447917973
