Domboriban, Tolna megyében veszett el hasán fehér, hátán szürke színű, LOLI nevű nőstény cicám. Alig múlt egy éves – a szülinapját az öcsémmel együtt ünnepli –, ivartalanított. A hátán és a farka végén fehér folt van, jellemében inkább egy kutyára hasonlít – a cicogásra nem hallgat, csak a füttyre, játékos, szeret harapdálni, a kedvenc játéka bármilyen típusú műanyag kupak.
2010. augusztus 17-én (?) Ilona napján reggel szokás szerint elindult a környéken egerészni, de rejtélyes módon este nem tért vissza a házhoz, napközben még enni sem szaladt haza. A családommal Budapesten élünk, ez a vidéki nyaralónkban történt. Naphosszakat hívtuk, kerestük, de nem találtuk meg.
Augusztus 22-én haza kellett jönnünk, bár fájó szívvel, hogy a drága cica nélkül kell ezt megtennünk…
Az üdülőtelepen és a kapunkon is hagytam üzenetet, mert még nem adtam fel minden reményt. Az egészben az a legrosszabb, hogy semmit nem tudok arról, mi történhetett vele. A tudatlanság és a kétségbeesett aggodalom miatt él még bennem a remény, habár a józan ész azt súgja, hogy nem sok esély van rá, hogy élve előkerüljön. Ha tisztességesen el tudnám temetni, akkor fel tudnám dolgozni az elvesztését, de így képtelen vagyok rá.
Ha bárki tud valamit a cicáról, esedezve kérem, értesítsen! Ha jó, ha rossz hír, erős szívvel-lélekkel fogadom. Loli nagyon sokat jelent nekem, ő az első cica, akit én egyedül neveltem fel, és az eltűnéséért csak magamat hibáztat(hat)om…
Elérhetőségeink: +36-20-458-6117, vajasedua@gmail.com
Köszönjük mindenkinek a segítséget! A kutyust megtalálták, sajnos már nem él!!! (2010. 08. 08. 24.)
