Bonifác

Kata írta:

Ma gondolkodtam el először komolyan azon, hogy kezeltetni kellene magam. Ültem a földön egy vadidegen, öngyilkosságra készülő kutya mellett és gügyögtem: jujdecúnyaölegtutyájaafődnek.
Reggel megláttam, ahogy bánatos szemekkel, magába roskadva totyog a kennelben Budaörsön. A társai persze a rácsnál riszálták magukat, ő elbújt. Gondolta, "na, ennek sem ilyen kell, mint én". Rosszul gondolta.

- Nem tudni, honnan került be ő és a társa, de azóta egyikük sem eszik. A pajtását, a vénséges-vén yorkit már hazavitte a Gabi néni - mesélték a lányok.

Minden állatba belehalok egy kicsit, mindegyikbe beleszeretek, mindegyiknél megszakad a szívem és mindegyiknél újjászületek. Ő különösen ilyen.

- Adjátok csak ide, kiviszem sétálni. (Persze, sétálni. Fogadjunk, már azon töröd a fejed, hová vidd... tedd az ágyneműtartóba, vaze. Ott még elfér nálatok. - mondja a cinikus hang.) Igaza volt, ismerhet valahonnan, mert még ki sem értünk a telepről, már megbeszéltem, hogy jön velem dolgozni, este visszahozom, holnap megint jön, megint visszahozom, és ez így megy majd, amíg világ a világ. Ha nem ővele, akkor mással. Másikkal. Másokkal...

A kocsiban nézelődött. Egyet-egyet már csóvált is. Énekeltem Neki, ha jól emlékszem a Vukot....Akkor elfordult és lehúzta az ablakot....
Két óra múlva evett. Először óvatosan, kézből, falatról falatra, leimádkoztam az eget is, de végül a tálból is elfogyott minden. Aztán pihent. Aztán bemutattam a környékbeli kuytásoknak, na, meg akiknek mertem, mert tudják, hogy nem vagyok teljesen ép...
Aztán megfürdettem. Most levendulaillatú. A sorsa is alakul, azt hiszem az égiek jóvoltából. Holnap gazdihoz visszük ezt az illatos-büdös, szerencsés-nyomorult jujdecúnyaölegtutyát, én pedig evezek szépen tovább az őrület felé. Tyssonok, Grízek, Wolfik kísérik utamat.

(Az írás végeztével, ami jóformán kirobbant a tollamból, érzem, hogy valaki figyel. Néma csöndben, észrevétlenül jött ki hozzám és ül a fenekén, mellső lábait (kezeit?!) az ég felé emelve kéri a jussát. Egy kis törődést.)

bertakata

További képek: >>>

(2010. 01. 13.)