Cherryke története...

Adrienne és Katalin írta: Cherryke, a mentett dalmata lányunk, ma átkelt a szivárványhídon!
Fáj a szívünk érte, hogy csak ilyen kevés időt tölthetett szeretetben!
Nyugodj békében Cherryke, a gyertyák érted égnek!
www.gyertyalang.hu/gyertyagyujtas/erteeg.php?erteeg=6381
(2010. 03. 13.)

Adrienne írta korábban:
A szomorú valóság... Cherry-ke története

Szoktam nézni az Animal Planeten az Állatrendőrség sorozatot. Eddig azt hittem OLYAN sovány kutyát csak ott láthatok. Aztán egyik este csörgött a telefon. Egy hölgy hívott, hogy Cinkotán találtak egy sovány dalmatát. Kértem éjszakára helyezzék el, másnap érte megyünk. Sovány kutyát láttam már nem egyet, sajnos elég sokan kerülnek már így a gondozásunkba. Pár hét alatt rendbe jönnek. De Cherry-ke más volt. Elmentem érte másnap. És találkoztam egy OLYAN sovány kutyával. Nagyon óvatosan megemeltem és a kocsiba tettem. Remegett és minden érintésre összerezzent. Magamhoz öleltem és sírtam. A menhelyre nem vihettem ki – az orvos is ezt tanácsolta – mert ha csak egy kutya a hátára tette volna a mancsát, megroppanhatott volna a gerince. Hazavittem, a meleg garázsban csináltam neki kuckót. Naponta 6-szor kapott keveset enni, hogy ne terhelje meg a gyomrát. Kapott infúziót, gyógyszereket. Ölben vittem pisilni, mert nem volt annyi ereje, hogy felálljon és megtartsa magát. Pár nap múlva kicsit már jobban lett, volt ereje felállni és pár lépést sétálni. Örült, ha meglátott. Megbarátkozott a kutyáimmal, de változatlanul egyedül kell őt tartani a garázsban, amit egyre nehezebben visel. Cherry-ke nem fiatal. Ez látszott rajta és az a két daganat is, amiért lehet, hogy kidobták. Mert ez egyszerűbb, mint orvoshoz vinni, meggyógyítani. Napról napra figyelve őt, rá kellett jönnöm, hogy rosszul lát és rosszul hall. Nekiment dolgoknak, amíg meg nem szokta a helyét. Séta közben vezetni kell. Mert már sétálunk az utcán. A héten hízott 40 dekát. Sokan, akik látták őt az utcán azt kérdezték, miért nem altatjuk el. Lehet egyszerűbb lenne, de ők nem ismerik Cherry-t. Aki örül, eszik, sétál, aki nagyon élni akar. Ezért úgy döntöttünk, adunk neki egy esélyt. Most gazdit keresünk neki. Keresünk valakit, aki egyedüli kutyának befogadja, akinek van türelme vele lassan sétálni, aki tud rá napközben is vigyázni. Akinél nyugalomban, biztonságban leélheti a hátralevő életét. Hogy ez mennyi, azt sajnos nem tudjuk. Pár hónap, pár év. Aki megadja neki még azt a szeretetet, amit talán soha nem kapott meg. Hiszen ez neki is jár. Mi nagyon bízunk benne, hogy találunk neki.

Aki szerető gazdája lenne, itt érdeklődhet: +36-20-431-0406

(2010. 02. 21.)

Eredeti segélykérés:
2010. február 1-jén Budapesten, a Cinkota HÉV állomás közelében találták ezt a nagyon lesoványodott fajtatiszta dalmata szukát!

Álló képet egyelőre nem tudtunk készíteni, mert nem tudja megtartani magát, max. egy pisi idejéig.

Van egy régi bal első lábtörése is, ami rosszul fort össze és soványsága miatt a csont kilukasztotta a bőrt (hús nem lévén). Ott egy luk van...
Van a végbelén daganat és vannak a mellbimbóiban is daganatok.

Jelenleg egyik önkéntesünknél van, orvosi kezelés alatt áll, próbáljuk felerősíteni.

Gazdáját keressük, érdeklődni: +36-30-368-2682

Csömöri Állatvédők

2010. 02. 03.